Praise of the Beloved

¹Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, oh fejedelem leánya! A te csípõd hajlásai olyanok, mint a kösöntyûk, mesteri kezeknek míve.

²A te köldököd, mint a kerekded csésze, nem szûkölködik nedvesség nélkül; a te hasad mint a gabonaasztag, liliomokkal körül kerítve.

³A te két emlõd, mint két õzike, a vadkecskének kettõs fiai.

⁴A te nyakad, mint az elefánttetembõl csinált torony; a te szemeid, mint a Hesbonbeli halastók, a sok népû kapunál; a te orrod hasonló a Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.

⁵A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, a király is megköttetnék fürteid által!

⁶Mely igen szép vagy és mely kedves, oh szerelem, a gyönyörûségek közt!

⁷Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te emlõid a szõlõgerézdekhez.

⁸Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait: és lesznek a te emlõid, mint szõlõnek gerézdei, és a te orrodnak illatja, mint az almának.

⁹És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely szóra nyitja az alvók ajkait.

¹⁰Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kiván õ!

¹¹No, én szerelmesem, menjünk ki a mezõre, háljunk a falukban.

¹²Felkelvén menjünk a szõlõkbe, lássuk meg, ha fakad-é a szõlõ, ha kinyílott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák: ott közlöm az én szerelmimet veled.

¹³A mandragórák illatoznak, és a mi ajtónk elõtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, melyeket oh én szerelmesem, néked megtartottam!