Vengeance on the Midianites

¹És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

²Állj bosszút Izráel fiaiért a Midiánitákon, azután a te népeidhez takaríttatol.

³Szóla azért Mózes a népnek, mondván: Készítsétek fel magatok közül a viadalra való embereket, és induljanak Midián ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midiánon.

⁴Ezret-ezret egy-egy törzsbõl, Izráelnek minden törzsébõl küldjetek a hadba.

⁵Kiválogatának azért Izráel ezereibõl, ezeret törzsenként, tizenkét ezeret, viadalra készet.

⁶És elküldé õket Mózes, törzsenként ezeret-ezeret a hadba, és velök Fineást, Eleázár papnak fiát is a hadba; és a szent edények és a riadó kürtök valának az õ keze alatt.

⁷És harczolának Midián ellen, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, és minden férfiút megölének.

⁸A Midián királyait is megölék, azoknak levágott népeivel egybe: Evit, Rékemet, Czúrt, Húrt, és Rebát, Midiánnak öt királyát; és Bálámot a Beór fiát is megölék fegyverrel.

⁹És fogságba vivék Izráel fiai a Midiániták feleségeit és azoknak kisdedeit, és azoknak minden barmát és minden nyáját, és minden vagyonát prédára veték.

¹⁰Minden városukat pedig az õ lakhelyeik szerint, és minden falvaikat tûzzel megégeték.

¹¹És elvivének minden ragadományt és minden prédát mind emberekbõl, mind barmokból.

¹²És vivék Mózeshez és Eleázár paphoz, és Izráel fiainak gyülekezetéhez a foglyokat, a prédát és a ragadományokat a táborba, a mely a Moáb mezõségén vala a Jordán mellett, Jérikhó átellenében.

¹³Kimenének azért Mózes és Eleázár pap, és a gyülekezetnek minden fejedelme õ eléjök a táboron kívül.

¹⁴És megharaguvék Mózes a hadnak vezetõire, az ezredesekre és századosokra, a kik megjöttek vala a harczról.

¹⁵És monda nékik Mózes: Megtartottátok-é életben mind az asszonyokat?

¹⁶Ímé õk voltak, a kik Izráel fiait Bálám tanácsából hûtlenségre bírták az Úr ellen a Peór dolgában; és lõn csapás az Úr gyülekezetén.

¹⁷Most azért öljetek meg a kisdedek közül minden finemût; és minden asszonyt is, a ki férfit ismert azzal való hálás végett, megöljetek.

¹⁸Minden leánygyermeket pedig, a kik nem háltak férfiúval, tartsatok életben magatoknak.

¹⁹Ti pedig maradjatok a táboron kivül hét napig; a ki megölt valakit, és a ki hullát érintett, mind tisztítsátok meg magatokat harmad és hetednapon, magatokat és foglyaitokat.

²⁰Minden ruhát, minden bõrbõl való eszközt, minden kecskeszõrbõl való készítményt és minden faedényt; tisztítsátok meg magatokat.

²¹És monda Eleázár pap a vitézeknek, a kik elmentek vala a hadba: Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt vala az Úr Mózesnek:

²²Az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, az ónt és ólmot bizonyára;

²³Minden egyebet is, a mi állja a tüzet, vigyetek át a tûzön, és megtisztíttatik, de a tisztító vízzel is tisztíttassék meg; mindazt pedig, a mi nem állja a tûzet, vízen vigyétek át.

²⁴Ruháitokat pedig mossátok meg a hetedik napon, és tiszták lesztek: és ezután bemehettek a táborba.

²⁵Újra szóla az Úr Mózesnek, mondván:

²⁶Vedd számba az elfoglalt prédát, mind emberben, mind baromban, te és Eleázár, a pap, és a gyülekezet atyáinak fejei.

²⁷És oszszad a prédát két részre: a hadakozók között, a kik hadba mentek, és az egész gyülekezet között.

²⁸És végy részt az Úrnak a hadakozó férfiaktól, akik hadba mentek, ötszázból egy lelket, az emberek közül, az ökrök közül, a szamarak közül, és a juhok közül.

²⁹Azoknak fele részébõl vegyétek, és adjad Eleázárnak, a papnak, felemelt áldozatul az Úrnak.

³⁰Az Izráel fiainak járó fele részbõl pedig egy elfogottat végy ötvenbõl: emberekbõl, ökrökbõl, szamarakból, juhokból, és minden baromból; és adjad azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére.

³¹És úgy cselekedék Mózes és Eleázár, a pap, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.

³²És vala az a préda azaz annak a zsákmánynak maradéka, a mit a hadakozó nép zsákmányolt: hatszáz hetvenöt ezer juh.

³³És hetvenhét ezer ökör.

³⁴És hatvanegy ezer szamár.

³⁵Emberi lélek pedig: a leányok közül, a kik nem ismertek vala férfival való egyesülést, ilyen lélek összesen harminczkét ezer.

³⁶Vala pedig az egyik fele, azoknak része, a kik hadba mentek vala: számszerint háromszáz harminczhét ezer és ötszáz juh.

³⁷Vala pedig az Úrnak része a juhokból: hatszáz és hetvenöt.

³⁸Az ökör pedig: harminczhat ezer; és azokból az Úrnak része: hetvenkettõ.

³⁹És a szamár: harmincz ezer és ötszáz; azokból az Úrnak része: hatvanegy.

⁴⁰Emberi lélek pedig tizenhat ezer; és azokból az Úrnak része: harminczhét lélek.

⁴¹És adá Mózes az Úrnak részét felemelt áldozatul Eleázárnak, a papnak, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.

⁴²Az Izráel fiainak esõ másik fele részbõl pedig, a melyet elválasztott Mózes a hadakozó férfiakétól.

⁴³(Vala pedig a gyülekezetre esõ felerész juhokból: háromszáz harminczhét ezer és ötszáz;

⁴⁴Ökör: harminczhat ezer;

⁴⁵Szamár: harmincz ezer és ötszáz;

⁴⁶Emberi lélek: tizenhat ezer.)

⁴⁷Az Izráel fiainak esõ fele részbõl pedig egy elfogottat vett Mózes ötvenbõl, az emberekbõl és a barmokból; és adá azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.

⁴⁸És járulának Mózeshez a had ezereinek vezetõi, az ezredesek és századosok.

⁴⁹És mondának Mózesnek: Szolgáid megszámlálták a hadakozó férfiakat, a kik a mi kezünk alatt voltak, és senki közülünk el nem veszett.

⁵⁰Hoztunk azért az Úrnak való áldozatul kiki a mit talált: aranyeszközöket, karlánczokat, karpereczeket, gyûrûket, fülönfüggõket, nyaklánczokat, hogy engesztelést végezzünk a mi lelkünkért az Úr elõtt.

⁵¹És elvevé Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat õ tõlök, és a megkészített eszközöket is mind.

⁵²És mindaz az arany, a melyet felemelt áldozatul vivének az Úrnak, tizenhat ezer hétszáz és ötven siklus vala az ezeredesektõl és századosoktól.

⁵³A hadakozó férfiak közül kiki magának zsákmányolt.

⁵⁴Miután elvette vala Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat az ezeredesektõl és századosoktól, bevivék azt a gyülekezetnek sátorába, Izráel fiaira való emlékeztetõül az Úr elé.