The Twelve Spies

¹És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

²(13:3) Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izráel fiainak; az õ atyáiknak mindenik törzsébõl egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, a ki fõember közöttök.

³(13:4) Elküldé azért õket Mózes Párán pusztájából az Úr rendelése szerint; és azok a férfiak mindnyájan fõemberek valának Izráel fiai között.

⁴(13:5) Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségébõl Sámmua, a Zakhúr fia.

⁵(13:6) A Simeon nemzetségébõl Safát, a Hóri fia.

⁶(13:7) A Júda nemzetségébõl Káleb, a Jefunné fia.

⁷(13:8) Az Izsakhár nemzetségébõl Igál, a József fia.

⁸(13:9)Az Efraim nemzetségébõl Hósea, a Nún fia.

⁹(13:10) A Benjámin nemzetségébõl Pálthi, a Rafú fia.

¹⁰(13:11) A Zebulon nemzetségébõl Gaddiel, a Szódi fia.

¹¹(13:12) A József nemzetségébõl, a Manasse nemzetségébõl Gaddi, a Szúszi fia.

¹²(13:13) A Dán nemzetségébõl Ammiél, a Gemálli fia.

¹³(13:14) Az Áser nemzetségébõl Szenthúr, a Mikaél fia.

¹⁴(13:15) A Nafthali nemzetségébõl Nahbi, a Vofszi fia.

¹⁵(13:16) A Gád nemzetségébõl Géuel, a Mákhi fia.

¹⁶(13:17) Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hóseát, a Nún fiát Józsuénak.

¹⁷(13:18) És mikor elküldé õket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felõl, és hágjatok fel a hegyre.

¹⁸(13:19) És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erõs-é az vagy erõtlen, kevés-é az vagy sok?

¹⁹(13:20) És milyen a föld, a melyben lakozik az: jó-é az vagy hitvány; és milyenek a városok, a melyekben lakozik: táborokban vagy erõsségekben lakozik-é?

²⁰(13:21) És milyen a föld: kövér-é az, vagy sovány; van-é abban élõfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakaszszatok a földnek gyümölcsébõl. Azok a napok pedig a szõlõzsendülés napjai valának.

²¹(13:22) Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Czin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, a hol Hamáthba mennek.

²²(13:23) És felmenének dél felõl, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai: (Hebron pedig hét esztendõvel építtetett elébb, mint az égyiptomi Czoán).

²³(13:24) Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szõlõvesszõt egy szõlõfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékbõl is szakasztának.

²⁴(13:25) Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének, a szõlõfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai.

²⁵(13:26) És visszatérének a föld megkémlelésébõl negyven nap mulva.

²⁶(13:27) És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.

²⁷(13:28) Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse!

²⁸(13:29) Csakhogy erõs az a nép, a mely lakja azt a földet, és a városok erõsítve vannak, és felette nagyok; sõt még Anák fiait is láttuk ott!

²⁹(13:30) Amálek lakik a dél felõl való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik.

³⁰(13:31) És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk azzal;

³¹(13:32) Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erõsebb az nálunknál.

³²(13:33) És rossz hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izráel fiaihoz, mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az õ lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szála emberekbõl áll.

³³(13:34) És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az õ szemeikben is olyanok valánk.