Wonders of Creation

¹Tudod-é a kõszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?

²(39:5) Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?

³(39:6) Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.

⁴(39:7) Fiaik meggyarapodnak, a legelõn nagyranõnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.

⁵(39:8) Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,

⁶(39:9) A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?

⁷(39:10) Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.

⁸(39:11) A hegyeken szedeget, az õ legelõjén mindenféle zöld gazt felkeres.

⁹(39:12) Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?

¹⁰(39:13) Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?

¹¹(39:14) Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?

¹²(39:15) Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérûdre betakarítja?

¹³(39:16) Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?

¹⁴(39:17) Hiszen a földön hagyja tojásait, és porral költeti ki!

¹⁵(39:18) És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.

¹⁶(39:19) Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;

¹⁷(39:20) Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.

¹⁸(39:21) De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.

¹⁹(39:22) Te adsz-é erõt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?

²⁰(39:23) Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicsõ, félelmetes!

²¹(39:24) Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.

²²(39:25) Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elõl;

²³(39:26) Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:

²⁴(39:27) Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.

²⁵(39:28) A trombitaszóra nyerítéssel felel; messzirõl megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.

²⁶(39:29) A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?

²⁷(39:30) A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?

²⁸(39:31) A kõsziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetõkön.

²⁹(39:32) Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.

³⁰(39:33) Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.