Hebrews 10

¹Minthogy a törvényben a jövendõ jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendõnként szzünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;

²Különben megszûnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemû bûntudattal nem bírtak volna.

³De azok esztendõnként bûnre emlékeztetnek.

⁴Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bûnöket.

⁵Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem,

⁶Égõ és bûnért való áldozatokat nem kedveltél.

⁷Akkor mondám: Ímé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat.

⁸Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égõ, meg bûnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél a melyeket a törvény szerint visznek,

⁹Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsõt, hogy meghagyja a másodikat,

¹⁰A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.

¹¹És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, a melyek sohasem képesek eltörölni a bûnöket.

¹²Õ azonban, egy áldozattal áldozván a bûnökért, mindörökre ûle az Istennek jobbjára,

¹³Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az õ ellenségei.

¹⁴Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.

¹⁵Bizonyságot tesz pedig errõl mi nékünk a Szent Lélekk is, mert minekutána elõre mondotta:

¹⁶Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az õ szíveikbe, és az õ elméjökbe írom be azokat,

¹⁷Azután így szól: És az õ bûneikrõl és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.

¹⁸A hol pedig bûnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bûnért való áldozat.

¹⁹Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,

²⁰Azon az úton, a melyet õ szentelt nékünk új és élõ út gyanánt, a kárpit, azaz az õ teste által,

²¹És lévén nagy papunk az Isten háza felett:

²²Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettõl,

²³És testök meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hû az, a ki ígéretet tett,

²⁴És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett,

²⁵El nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget.

²⁶Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bûnökért való áldozat,

²⁷Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a a tûznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülõket.

²⁸A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal;

²⁹Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?

³⁰Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az õ népét.

³¹Rettenetes dolog az élõ Istennek kezébe esni.

³²Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki,

³³Midõn egyfelõl gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurczoltak titeket, másfelõl társai lettetek azoknak, a kik így jártak.

³⁴Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy néktek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben.

³⁵Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.

³⁶Mert békességes tûrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.

³⁷Mert még vajmi kevés idõ, és a ki eljövendõ, eljõ és nem késik.

³⁸Az igaz pedig hitbõl él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.

³⁹De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.