David's Song of Deliverance

¹Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá õt minden ellenségeinek kezébõl, és a Saul kezébõl.

²És monda: Az Úr az én kõsziklám és kõváram, és szabadítóm nékem.

³Az Isten az én erõsségem, õ benne bízom én. Paizsom nékem õ s idvességemnek szarva, erõsségem és oltalmam. Az én idvezítõm, ki megszabadítasz az erõszakosságtól.

⁴Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtõl.

⁵Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;

⁶A pokol kötelei vettek körül, S a halál tõrei estek reám.

⁷Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyérõl szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.

⁸Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Õ.

⁹Füst szállt fel orrából, És emésztõ tûz szájából, Izzószén gerjedt belõle.

¹⁰Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.

¹¹A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.

¹²Sötétségbõl maga körül sátrakat emelt, Esõhullást, sürû felhõket.

¹³Az elõtte levõ fényességbõl Izzó szenek gerjedének.

¹⁴És dörgött az égbõl az Úr, És a Magasságos hangot adott.

¹⁵Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.

¹⁶És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétõl, Orra leheletének fúvásától.

¹⁷Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekbõl kihúzott engem.

¹⁸Hatalmas ellenségimtõl megszabadított engem; Gyûlölõimtõl, kik hatalmasabbak valának nálam.

¹⁹Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.

²⁰Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.

²¹Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.

²²Mert megõriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtõl.

²³Mert ítéletei mind elõttem vannak, S rendeléseitõl nem távoztam el.

²⁴Tökéletes voltam elõtte, s õrizkedtem rosszaságomtól.

²⁵Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei elõtt való tisztaságom szerint.

²⁶Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.

²⁷A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.

²⁸Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.

²⁹Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.

³⁰Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kõfalon is átugrom.

³¹Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa õ mindeneknek, a kik õ benne bíznak.

³²Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kõszikla a mi Istenünkön kivül?

³³Isten az én erõs kõváram, Ki vezérli az igaznak útját.

³⁴Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.

³⁵Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.

³⁶Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.

³⁷Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.

³⁸Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom õket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem õket.

³⁹Megsemmisítem, eltiprom õket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.

⁴⁰Mert te erõvel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.

⁴¹Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölõim, a kiket elpusztítottam én,

⁴²Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.

⁴³Szétmorzsolom õket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom õket.

⁴⁴Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.

⁴⁵Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,

⁴⁶Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jõnek elõ.

⁴⁷Él az Úr és áldott az én kõsziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kõsziklája.

⁴⁸Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.

⁴⁹Ki megment engem ellenségeimtõl, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erõszakos embertõl megszabadítasz engem.

⁵⁰Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.

⁵¹Nagy segítséget ad az õ királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az õ magvával mindörökké!